Főoldal » Hírek » Sajtóközlemények » Az ún. Quaestor ügyben a Legfőbb Ügyészség válasza a károsultak nyílt levelére

Az ún. Quaes­tor ügy­ben az ügy káro­sult­jai a teg­na­pi napon nyílt levél­ben for­dul­tak Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész­hez. Figye­lem­mel arra, hogy a káro­sul­tak a bün­te­tő­jo­gi szak­má­ra irá­nyu­ló kér­dé­se­ket tet­tek fel, ezért is szük­sé­ges­nek tart­juk, hogy a szo­ká­sos kere­te­ken túl is meg­ad­juk a választ részükre.

Ezen ügy­ben az MNB már­ci­us 10-ei fel­je­len­té­se nyo­mán más­nap, már­ci­us 11-én a KR NNI nyo­mo­zást ren­delt el, míg az MNB fel­ügye­le­ti biz­tost ren­delt a cég­hez. A nyo­mo­zás kez­det­től a Fővá­ro­si Főügyész­ség foko­zott fel­ügye­le­te mel­lett zajlik.
A Leg­főbb Ügyész­ség ren­del­ke­zé­se nyo­mán az ügyész­ség kiemelt ügy­ként keze­li az un. bró­ker ügye­ket, amely­nek során szo­ro­san együtt­mű­kö­dik mind a nyo­mo­zó ható­ság­gal, mind az MNB-vel. A Leg­főbb Ügyész­ség ezen intéz­ke­dé­se az átla­gos­nál is gyor­sabb, még inkább körül­te­kin­tő, nagyobb erők­kel tör­té­nő eljá­rá­si lépé­se­ket szolgálja.

Hang­sú­lyoz­ni sze­ret­nénk, hogy a nyo­mo­zó ható­ság már a nyo­mo­zás elren­de­lé­sét köve­tő napon ház­ku­ta­tást tar­tott az érin­tett cég­nél, ahol nagy mennyi­sé­gű ira­tot és elekt­ro­ni­kus adat­hor­do­zót fog­lalt le. A KR NNI-nek - egye­bek mel­lett - mint­egy 150 cég szám­lá­ját kel­lett átvizs­gál­nia a vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mény meg­ala­po­zott gya­nú­já­nak tisztázásához.

Az össze­han­golt rend­őri és ügyé­szi mun­ká­nak köszön­he­tő­en, az ilyen bonyo­lult­sá­gú gaz­da­sá­gi bün­te­tő­ügyek­nél messze gyor­sab­ban, mind a Buda-Cash, mind a Quaes­tor ese­té­ben két héten belül sike­rült a bün­te­tő jog­sza­bá­lyok által meg­kí­vánt tör­vé­nyes bizo­nyí­té­kok alap­ján a gya­nú­sí­tá­so­kat közöl­ni és a szük­sé­ges kény­szer­in­téz­ke­dé­se­ket foganatosítani.
Ennek során annak biz­to­sí­tá­sa is meg­tör­tént, hogy a poten­ci­á­lis gya­nú­sí­tot­tak a meg­fe­le­lő idő­ben ren­del­ke­zés­re álljanak.

A vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyok sem a nyo­mo­zást foly­ta­tó rend­őr­ség­nek, sem az ügyész­ség­nek nem teszik lehe­tő­vé a meg­ala­po­zott gyanú köz­lé­sét meg­elő­ző­en az üggyel kap­cso­lat­ba hoz­ha­tó sze­mé­lyek vagyo­ná­nak záro­lá­sát. A meg­ala­po­zott gyanú soron kívü­li köz­lé­sét köve­tő­en ugyan­ak­kor azon­nal meg­kezd­te a nyo­mo­zó ható­ság - a Buda-Cash ügy­höz hason­ló­an - a vagyon biz­to­sí­tá­sá­hoz kap­cso­ló­dó intéz­ke­dé­se­ket. Mind­ez már egy nap alatt is jelen­tős ered­ményt hozott: 30 ingat­lant, több mint 30 cég tulaj­don­ré­szét, illet­ve szá­mos nagy érté­kű ingó­sá­got fog­lalt le 24 óra alatt a rend­őr­ség. Az ezzel kap­cso­la­tos intéz­ke­dé­se­ket tovább­ra is soron kívül foga­na­to­sít­ja a nyo­mo­zó hatóság.
Ezen túl­me­nő­en az MNB részé­ről a fel­ügye­le­ti biz­tos cég­hez tör­té­nő soron kívű­li kiren­de­lé­se is a továb­bi vagyon­vesz­tés meg­aka­dá­lyo­zá­sát szolgálta.

Sem a rend­őr­ség, sem az ügyész­ség nem kés­le­ke­dett tehát az eljárásával.
A cégek tulaj­do­no­si struk­tú­rá­já­nak átala­kí­tá­sa érde­ké­ben tett lépé­se­ket a meg­ala­po­zott gya­nút alá­tá­masz­tó körül­mény­ként értékeltük.

Össze­fog­lal­va:
1./ Sem az ügyész­ség­nek, sem a rem­dőr­ség­nek nem volt tör­vé­nyes lehe­tő­sé­ge koráb­bi intéz­ke­dé­se­ket tenni.
2./ Az ügyész­ség a nyo­mo­zás fel­ügye­le­ti tevé­keny­sé­gét tel­jes mér­ték­ben a jog­sza­bá­lyok­nak és a szak­mai elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő­en alkal­maz­ta és idő­ben tel­je­sí­tet­te az ebből faka­dó kötelezettségeit.

Az eljá­ró ható­sá­gok tovább­ra is rendk­ívű­li nagy erő­ket moz­gó­sít­va, egy­más­sal tel­jes össz­hang­ban működ­ve, a nyo­mo­za­ti terv­nek és a jog­sza­bá­lyok­nak meg­fe­le­lő­en, vala­mennyi bró­ker ügy­ben a maxi­má­lis ered­mény­re töre­ked­ve foly­tat­ják az eljárást.

Leg­főbb Ügyészség
Kom­mu­ni­ká­ci­ós és Sajtóosztály