A Belügyminisztérium, a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank közös értékelése az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységéről
Budapest, 2018. december 10. - Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére 2011. november 18-án. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank. 2018. december 10-én, hét évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az intézmények a Közbeszerzési Hatóság szervezésében az Országházban értékelték korrupcióellenes tevékenységük elmúlt évét.
A rendezvényen Dr. Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: „A Nemzeti Korrupcióellenes Programban (2015-2018) szereplő célok, a cselekvési tervekben meghatározott, és az azokkal összefüggésben vállalt egyéb feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az antikorrupciós küzdelem megszilárduljon, és hogy egyes jogintézményeink, törekvéseink külföldön is elismertek és követendők legyenek.” A miniszter hozzátette, a Belügyminisztérium előkészület alatt álló új Nemzeti Korrupciómegelőzési Stratégiája három területen kívánja tovább erősíteni a korrupció elleni fellépést. Egyrészt a hatékony, korszerű keretek között, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez a már megkezdett államigazgatási eljárások technológiaalapú fejlesztésével, másrészt a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az érintett területeken jogszabály-módosításokkal, valamint ezzel párhuzamosan, illetve ezt kiegészítve a már bevált értékalapú módszerek alkalmazásának folytatásával, és új eszközök bevezetésével.
Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta, az integritás erősítése terén a KH célja kettős: egyrészt elkötelezett az integritás alapon működtetett szervezet kialakítása és fenntartása iránt, ennek érdekében számos területen hajtott végre fejlesztéseket az intézmény. Másrészt, kiemelt célja a korrupcióellenes tevékenység erősítése a közbeszerzési piacon. Rigó Csaba kiemelte: „A Közbeszerzési Hatóság tevékenysége során folyamatosan ellenőrzi, hogy a közbeszerzési eljárások törvényesen kerüljenek lebonyolításra. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság 2018. 45. hetéig 151 esetben állapított meg jogsértést, több mint 268 millió forint bírságot kiszabva.” A KH másik fő célja a nem nyilvánosan, azaz a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása, a verseny elősegítése. A szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános eljárások aránya. (2014-ben 3626; 2015-ben 3003; 2016-ban 870; 2017-ben 482; 2018. 45. hetéig 291 volt ezen eljárások száma).
Domokos László, az ÁSZ elnöke aláhúzta: „Kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszerek Magyarországon. Megerősödött a közszféra integritása, Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” Az ÁSZ több mint 300 idén elvégzett ellenőrzésében – összességében több mint 1000 ellenőrzött szervezetnél – értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat. Az ÁSZ áprilisban publikálta a több mint 750 köztulajdonú gazdasági társaság részvételével lezajlott az állami és önkormányzati vállalatok korrupcióval szembeni ellenálló-képességét feltérképező kutatását, és szeptemberben közel tízezer közintézményt megszólítva, megkezdődött a közszféra integritását értékelő, idén már nyolcadik alkalommal zajló éves Integritás-felmérés is.
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a rendezvényen elmondta: „A kezdetektől fogva kiemelt feladatunknak tekintjük az integritás-alapú szervezeti működés erősítését: a bírósági szervezetben egyebek mellett szabályzatok, képzések, a Bírósági Integritás Munkacsoport tevékenysége és a bírák körében végzett felmérés is erősíti az integritást.” Az OBH elnöke integritással kapcsolatos intézkedéseiért 2018-ban Solidus-díjat vehetett át az Állami Számvevőszéktől. Az OBH folyamatosan szervez központi képzéseket, melyek célja az integritással kapcsolatos dolgozói tudatosság erősítésének támogatása. 2017-ben minta-képzést tartottak: a 25 integritásfelelős a képzést követően a saját szervezeti egységénél helyi szinten adta tovább a tudásanyagot a bíróságok dolgozóinak. Ezzel 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás tárgyú képzése valósult meg.
„Amint azt az EUROJUST elnöke, Ladislav Hamran úr 2018. június 12-én a Legfőbb Ügyészségen személyesen is megerősítette, a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az EUROJUST-on belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozó csoportoknak” – hangsúlyozta Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja a 42%-os uniós átlagot. Az ügyészség munkájának hatékonyságát jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya a korrupciós bűncselekmények esetében jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által ügyészi jóváhagyást követően végzett megbízhatósági vizsgálatok 2017-ben 17 büntető feljelentést eredményeztek.
„A legfőbb bírói fórum különös hangsúlyt helyez a belső szabályzatok rendszeres felülvizsgálatára és megújítására, hogy egyetlen tevékenység se képezzen „szürke zónát”, ahol nincs egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök köre” – hívta fel a figyelmet Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. E célból megújult, valamint módosult több szabályzat és eljárásrend, számos elnöki utasítás született. Szintén az átláthatóságot célozza, hogy a legfőbb bírói fórum előre meghatározza főbb céljait. Az idei évben megalakult az a Stratégia munkacsoport, amely a Kúria új középtávú intézményi stratégiai céljait határozza meg. Az eddig megtett lépések eredményeképpen az idei évben mindösszesen két, az integritást érintő esemény történt a Kúrián, amelyeket azonban a szervezet időben felderített, a döntéshozók pedig megtették a szükséges lépéseket.
„A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, s olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják. A jegybank felügyeleti területe egyebek közt a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, az azonos pénzügyi intézményeknél végzett átfogó vizsgálatok vizsgálatvezetőinek rotálásával, illetve – a humánkockázatot minimalizáló – digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszertan kialakításával erősíti az intézményen belül a kontrollok érvényesülését” – emelte ki az eseményen Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2019-2022 között megvalósítandó korrupcióellenes stratégia kialakítása során az MNB – a jegybanknál már alkalmazott mintára – a hatósági engedélyezési, felügyelési és ellenőrzési feladatot ellátó szerveknél (a belső ellenőrzési szervezeti egységtől elkülönült) „felülellenőrzési” kontrollfunkciót jelentő minőségbiztosítási csoportok kialakítására, illetve egyes esetekben az összeférhetetlenségi belső szabályozásoknak még a törvényi elvárásoknál is bővebb kiterjesztésére tesz javaslatot.
RÉSZLETES SAJTÓNYILATKOZATOK:
A Nemzeti Korrupcióellenes Programban (2015-2018) szereplő célok, a cselekvési tervekben meghatározott, és az azokkal összefüggésben vállalt egyéb feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az antikorrupciós küzdelem megszilárduljon, és hogy egyes jogintézményeink, törekvéseink külföldön is elismertek és követendők legyenek.
A Program végrehajtása során az intézkedési formák széles skáláját alkalmaztuk az értékalapú módszerektől a szigorúan vett szabályalapú – pl. jogszabály-alkotási – folyamatokig. Kiemelendő, hogy a korrupció-megelőzési intézkedésekkel a társadalom széles spektrumát szólítottuk meg: a 9-10. évfolyamos diákoktól az üzleti élet szereplőjéig, természetesen az alkalmazott módszereket, eszközöket a csoportok sajátosságaihoz igazítva.
Támogattuk az önkormányzatokat az információszabadság érvényesülésében, az államigazgatási szerveket integrált kockázatkezelési tevékenységükben, a kis- és középvállalkozásokat a belső kontrollrendszer, üzleti etika és szabályozási megfelelőség, valamint a nemzetközi vesztegetés tilalma és megelőzése témakörökben.
Hazánkban is elvárás, hogy a rendvédelemben erkölcsileg szilárd jellemű, a korrupciót elutasító és elhárítani képes szakemberek dolgozzanak. A korrupciós kihívásnak való ellenállóképesség támogatására a pszichológia tudomány tapasztalatainak felhasználásával elméleti modell (SZEMmodell, azaz szilárd erkölcsiség modell) került kidolgozásra, amely a korrupciós helyzetek megértését, és a lehetséges ellenlépések megtételét hivatott támogatni. A modell alkalmazása keretében a modern kor képzési igényeinek megfelelő blendig-learning képzési metodika (e-learning, tréning módszertan) épült be a rendvédelmi szervek továbbképzési rendszerébe.
Az előkészület alatt álló új Nemzeti Korrupciómegelőzési Stratégia három területen kívánja tovább erősíteni a korrupció elleni fellépést: egyrészt a hatékony, korszerű keretek között, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez a már megkezdett államigazgatási eljárások technológiaalapú fejlesztésével, másrészt a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az érintett területeken jogszabály-módosításokkal, valamint ezzel párhuzamosan, illetve ezt kiegészítve a már bevált értékalapú módszerek alkalmazásának folytatásával, és új eszközök bevezetésével.
A korrupció elleni küzdelem területén a legfontosabb, hogy a már elért eredményeket megőrizzük, és tovább folytassuk a szemléletformálást a már kipróbált és bevált képzési módszerekkel, hogy minél több társadalmi csoport, szervezet váljon az integráns működés elkötelezettjévé.
Öt évvel az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján a korrupció elleni összefogás céljából létrejött közös nyilatkozat aláírása után, 2016. november 17-én a Közbeszerzési Hatóság (KH) egyetértési szándékát fejezte ki a nyilatkozatban vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan.
A Közbeszerzési Hatóság elkötelezett abban, hogy a szervezet működése átlátható, etikus és feddhetetlen legyen, ennek megfelelően célja az integritás alapon működtetett szervezet kialakítása és fenntartása. Ezen túl a Közbeszerzési Hatóság „szolgáltató hatóság” jellege is tovább erősíthető, ha a Hatóság szembe helyezkedik a korrupciós kihívásokkal és elnyeri munkatársai és az állampolgárok bizalmát. A KH az elmúlt évben két oldalról is erősítette korrupcióellenes tevékenységét. Egyrészt a Közbeszerzési Hatóság szervezeti integritásának, másrészt a közbeszerzések átláthatóságának erősítése oldaláról. Mindezt abból a megfontolásból, hogy a szervezeti oldal integritásának minősége nagyfokú hatással van a másik oldal - a feladat- és hatáskörből fakadó feladatellátás - minőségére.
A Közbeszerzési Hatóság szervezeti integritásának erősítése
A Közbeszerzési Hatóság 2018-ban megalakította az integritás munkacsoportot, melynek elsődleges feladata a KH működése során felmerülő integritási és korrupciós kockázatok összegyűjtése, becsatornázása, valamint azok megoldására vonatkozó hatékony megoldási javaslatok, tervek kidolgozása.
Az idei évben a Közbeszerzési Hatóság valamennyi belső szabályzatát, utasítását felülvizsgálta. Ennek keretében – a korrupciómegelőzés és az integritás erősítése céljából – részletesebb, az ajándék elfogadásának rendjére, a befolyásmentességre, az összeférhetetlenségre nagy hangsúlyt fektető új Etikai Kódexet, valamint a szervezeti integritást sértő események kezelésére új eljárásrendet fogadott el. A Közbeszerzési Hatóság mindemellett Beszerzési Szabályzatát is felülvizsgálta.
Hatáskörből fakadó integritás
A Közbeszerzési Hatóság folyamatosan ellenőrzi, hogy a közbeszerzési eljárások törvényesen kerüljenek lebonyolításra. Amennyiben jogsértés gyanúja merül fel, a Közbeszerzési Döntőbizottság bírálja el az ügyet. A Döntőbizottság 2018. 45. hetéig 151 esetben állapított meg jogsértést, több mint 268 millió forint bírságot kiszabva. A Döntőbizottság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az olyan esetekben, ahol súlyos jogsértés valósul meg, jelentős bírságot szabjon ki, míg más esetekben segítő jelleggel lépjen fel. A kiszabott bírságok összegét a korábbi évekhez hasonlítva megállapítható, hogy a szigorú bírságolási gyakorlatnak megvan az eredménye: a közbeszerzési eljárások résztvevői egyre jobban törekednek a jogszerű eljárások lefolytatására, az előző évekhez képest az idei évben kisebb arányban követtek el súlyos jogsértéseket.
A Közbeszerzési Hatóság 2015 novembere óta, Európában egyedülálló módon nemcsak a közbeszerzési eljárások megfelelő lefolytatását, hanem a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a teljesítésben résztvevő gazdasági szereplők valóban rendelkeznek-e kellő kapacitással, sőt, a KH munkatársai akár helyszíni ellenőrzést is végezhetnek. A Közbeszerzési Hatóság 2018. október 31. napjával bezárólag 79 hatósági eljárást folytatott le, amelyből 31 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A Közbeszerzési Döntőbizottság 23 esetben hozott elmarasztaló határozatot, amelyekben bírság kiszabására is sor került.
A Közbeszerzési Hatóságnak szintén fontos feladata a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzése. A hirdetményellenőrzés a közbeszerzési eljárás folyamatába épített első ellenőrzési pont szerepét tölti be. 2018 45. hetéig mintegy 20.795 db hirdetmény került megküldésre, melyekkel kapcsolatban a KH 20.848 db hiánypótlási felhívást küldött az ajánlatkérőknek.
A KH egyik fő célja a nem nyilvánosan, azaz a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása. A szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános eljárások aránya (2014-ben 3626; 2015-ben 3003; 2016-ban 870; 2017-ben 482; 2018. 45. hetéig 291 volt ezen eljárások száma).
Önként vállalt feladatok
A Közbeszerzési Hatóság célja továbbá, hogy a jogszabályok által kötelezően előírt feladatokon túl, további önként vállalt feladatokon keresztül maximalizálja az integritás irányába mutató antikorrupciós tevékenységét. Ennek keretében 2018 augusztusától integritás-felelős koordinálja a KH valamennyi, integritással kapcsolatos feladatát. Emellett az idei évben a KH belső, 2 napos interaktív integritás tréninget is szervezett valamennyi munkatársának, amelyen felül vezetői részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajló 3 napos integritási képzésen is.
A korrupció elleni küzdelemben kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő szaktudás kialakítása, a társadalmi tudat formálása, képzések szervezése. A Hatóság tudásbázisként működve kívánja elősegíteni a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakítását és elterjesztését. A korábbi évekhez hasonlóan - a Közbeszerzési Akadémia keretében - a Hatóság 2018. évben számos szakmai rendezvényt szervezett. A 11 alkalommal 1500 érdeklődő jelenlétében megrendezésre került szakmai konferenciák fókuszában többek között a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések ellenőrzései, a fenntarthatóságot szolgáló megoldások alkalmazásának lehetőségei kerültek.
A Közbeszerzési Hatóság emellett a 21. század kihívásaira reagálva, digitális eszközökkel is erősíti az átláthatóságot a közbeszerzési piacon. A szervezet elkötelezett amellett, hogy a KH honlapja egy egyszerűen működő, informatív és felhasználóbarát felületté váljon, amely nagyban támogatja a hatósági munkát. Ezért a portált olyan megkerülhetetlen tudásbázissá alakította, amely bármilyen külső, közbeszerzési tárgyú megkeresésnek korszerű módon eleget tud tenni.
Emellett a Közbeszerzési Hatóság 2017 májusában útjára indította a Napi Közbeszerzés elnevezésű mobilapplikációt, amelyet azóta közel 5500-an töltöttek le. A KH által kifejlesztett és működtetett, ingyenesen letölthető alkalmazás áttekinthető rendszerben és közérthető formában tárja az érdeklődők elé a közbeszerzéssel kapcsolatos naprakész szabályokat, friss információkat és alapvető tudnivalókat. Az alkalmazás többek között előre beállított kulcsszavak alapján figyelemfelkeltő üzeneteket küld a témában megjelent közbeszerzési pályázatokról, így a felhasználók azonnal, már a kiírás pillanatában értesülhetnek az őket érintő hirdetményekről, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság számukra releváns határozatairól. A KH honlapjának általános kereső funkcióját okostelefonra is kibővítette, így a felhasználók az alkalmazásban az online felülethez hasonlóan, előre beállított paraméterek alapján, könnyen és egyszerűen kereshetnek a hirdetmények között.
A KH célul tűzte ki a szolgáltató hatóság gyakorlati megvalósítását és a bürokrácia csökkentését, ezért nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzésekben érintett szervezetekkel, állami szervekkel való szoros szakmai együttműködésre. A Közbeszerzési Hatóság ennek megfelelően az Állami Számvevőszék 2018. évi integritás felméréshez csatlakozva, továbbra is segíteni kívánja a korrupcióval szembeni fellépést. Emellett a KH meghatározott szervekkel közszolgálati stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött, amelyek célja, hogy előmozdítsa a szervezetek közötti együttműködést, a közbeszerzési jogterület tudásbázisának kialakítását és további fejlesztését.
Az Állami Számvevőszék 2018-ban is határozott lépéseket tett az integritás kultúrájának hazai megteremtése és megerősítése érdekében. Az ÁSZ több mint 300 idén elvégzett ellenőrzésében – összességében több mint 1000 ellenőrzött szervezetnél – értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat. Az ÁSZ áprilisban publikálta a több mint 750 köztulajdonú gazdasági társaság részvételével lezajlott az állami és önkormányzati vállalatok korrupcióval szembeni ellenálló-képességét feltérképező kutatását, és szeptemberben közel tizezer közintézményt megszólítva, megkezdődött a közszféra integritását értékelő, idén már nyolcadik alkalommal zajló éves Integritás-felmérés is. Tanácsadó tevékenysége keretében az ÁSZ idén négy vezetőképző programot szervezett közpénzekkel gazdálkodó intézményvezetők részére, és nemzetközi téren is tovább erősítette tevékenységét az integritás területén.
Az Állami Számvevőszék a holland számvevőszék mintáját alapul véve 2009-ben hozta létre saját Integritás Projektjét, amely ma már számos kezdeményezést foglal magába. Az integritás vagy etikus magatartás/működés az OECD állásfoglalása szerint a jó kormányzás egyik sarokköve, amely elősegíti a kormányzásba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. Az Állami Számvevőszék ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti az integritásszemlélet kialakítását és elterjesztését. Az ennek érdekében kidolgozott „magyar modellt” ma már számos nemzetközi szervezet és külföldi társintézmény tekinti irányadó fejlesztésnek a korrupció elleni küzdelemben.
Az Állami Számvevőszék Integritás Projektjének keretében 2011 óta minden évben elvégzi a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségét értékelő integritás felmérést. Az idei kérdőíves kutatásra 2018. szeptember 26. és november 15. között került sor. A megújított módszertan alapján, korszerű platformon, egy online webes alkalmazáson keresztül megvalósuló felméréshez az ÁSZ több mint tízezer közintézményt szólított meg, így várható, hogy a válaszadók száma – az eddigi évekhez hasonlóan – idén is jelentős mértékű lesz. A legfrissebb Integritás-felmérés eredményeit várhatóan 2019 első felében publikálja az ÁSZ.
Az ÁSZ 2018-ban is folytatta a többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok korrupciós kockázatait és korrupcióval szembeni ellenálló-képességet feltérképező integritás felmérését is, melynek legfrissebb eredményeit idén áprilisban hozta nyilvánosságra. A z összesen 752 köztulajdonú gazdasági társaság részvételével lezajlott kutatás rávilágított, hogy a jogszabályban nem kötelezően előírt, de az integritás szempontjából fontos úgynevezett lágy kontrollokat viszonylag kevés társaság alkalmazza. A tanulmány megfogalmazza továbbá, hogy a kisméretű, gyenge kontrollal rendelkező társaságok magas száma komoly integritási kockázatot jelent.
Az Állami Számvevőszék tanácsadói szerepét erősítve a Miskolci Egyetemmel együttműködve még 2017-ben indított közpénzügyi vezetőképzést, melynek keretében idén a szociális intézmények, az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői után novembertől egészségügyi járóbeteg szakellátók elsőszámú vezetői is lehetőséget kaptak a felelős közpénzfelhasználás módszereinek megismerésére. A képzések nagy hangsúlyt helyeztek az integritás kultúrájának terjesztésére, és a korrupciós veszélyek megelőzésére szolgáló a „jó gyakorlatok” megosztására.
A nemzetközi tudásmegosztás keretében az Állami Számvevőszék 2018-ban immár ötödik alkalommal rendezte meg ötnapos nemzetközi integritás konferenciáját és tudásmegosztó szemináriumát, ezúttal „Az érzékenyítéstől az integritás ellenőrzésekig – Az Állami Számvevőszék Integritás Modellje” címmel. A szemináriumon mintegy 25 ország 36 számvevőszéki szakértője vett részt. Az elsősorban ázsiai, afrikai, délkelet-európai és dél-amerikai fejlődő országokból érkező résztvevők megismerkedhettek a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatokkal, melyek segítségével a jövőben hazájukban is hozzájárulhatnak az integritásalapú közigazgatási kultúra fejlesztéséhez. Mindemellett az ÁSZ 2018-től újabb donori megállapodás keretében támogatja a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) fejlesztési kezdeményezésének (IDI) korrupcióellenes globális programjait.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel, elemzéseivel és széleskörű tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységével 2018-ban is hozzájárult a megelőzésen alapuló korrupció elleni tevékenység megvalósításához.
A korrupció megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze az integritás-alapú szervezeti működés erősítése. E célt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti. Ez az elköteleződés az elmúlt években számos igazgatási intézkedésben megmutatkozott. A bírósági szervezetben egyebek mellett szabályzatok, képzések, a Bírósági Integritás Munkacsoport tevékenysége és a bírák körében végzett felmérés is erősíti az integritást. Az OBH elnöke integritással kapcsolatos intézkedéseiért 2018-ban Solidus-díjat vehetett át az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ).
Az OBH elnökének 2012-ben megalkotott stratégiai célkitűzései közé tartozik a bírósági szervezet integritásának, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatóságának, utóbbi kiszámíthatóságának és ellenőrzöttségének megvalósítása. 2012 óta aktívan működik a Bírósági Integritás Munkacsoport, melynek tagjai megvitatják a legfontosabb integritást érintő szakmai kérdéseket és kidolgozzák az ezekkel kapcsolatos igazgatási intézkedési javaslatokat. A munkacsoport 2018-ban megvizsgálta egyebek mellett a bírák integritási kérdőívének eredményeit, valamint feltárta az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) és az integritás szabályzat kapcsolódási pontjait.
2015. január 1-jén hatályba lépett a bírák Etikai Kódexe. Célja, hogy a magyar bírósági szervezet iránti közbizalmat erősítse, valamint a bírák által követendő erkölcsi normákat lefektesse. A kódex morális elvárásokat fogalmaz meg a bírákkal szemben a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a tisztelet és az együttműködés elvei köré csoportosítva őket.
Az integritás megvalósítását 2015 és 2018 között számos szabályzat is érintette. 2016. július 1-jén hatályba lépett az integritási szabályzatról szóló OBH utasítás, amely biztosítja az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes fellépést, meghatározza az integritássértések körét és a kivizsgálás eljárásrendjét. A szabályzat eredményeként az OBH-ban, valamennyi ítélőtáblán és törvényszéken kijelölt integritásfelelős fogadja a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseket. Emellett az OBH folyamatosan szervez központi képzéseket, melyek célja az integritással kapcsolatos dolgozói tudatosság erősítésének a támogatása. 2017-ben minta-képzést tartottak: a 25 integritásfelelős a képzést követően a saját szervezeti egységénél helyi szinten adta tovább a tudásanyagot a bíróságok dolgozóinak. Ezzel 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás tárgyú képzése valósult meg.
Az integritás biztosításához hozzájárul az informatikai kockázatok szűrése is. Az OBH elnöke 2016-ban hozta létre az Informatikai Biztonság Irányítási Rendszer Munkacsoportot, amelynek főbb feladatai közé tartozik az informatikai biztonság felügyelete, az incidensek kezelése és a felhasználók biztonságtudatosságának növelése.
Az OBH és a bíróságok minden évben részt vesznek az Állami Számvevőszék intézménycsoportonkénti integritás felmérésében. A 2017. évi ÁSZ jelentés legfőbb megállapítása szerint jelentős mértékben növekedett a kontrollindex mutató értéke, amely valamennyi intézménycsoport közül a legmagasabb, több mint 83 százalék volt. Ez az eredmény is igazolja az integritáskultúra magas szintű elterjedtségét az igazságszolgáltatás területén.
A bírósági szervezet integritásának további erősítése érdekében az OBH 2015 óta évente kiadja a bíráknak szóló, anonim módon kitölthető integritási kérdőívét. A felmérés adatai szerint a bírák felismerik és tudatosan kerülik az integritást veszélyeztető helyzeteket, a korrupciós kockázatokat, függetlenül és befolyásmentesen ítélkeznek. Összehasonlítva az első és a tavalyi év integritás felmérésének adatait, összességében elmondható, hogy a bírák integritással kapcsolatos tudatossága erősödött az elmúlt időszak intézkedései nyomán.
Figyelemre méltó továbbá, hogy a kérdőívet kitöltő bírák döntő többsége nem folytat sem a munkaidejét érintő, sem azon kívüli kereső tevékenységet, tehát csaknem valamennyien kizárólag a bíráskodásnak élnek, munkájukra élethivatásként tekintenek.
Magyarország ügyészsége az elmúlt években – a külső és belső együttműködés révén – jelentős eredményeket ért el mind a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelem, mind pedig a szervezeti integritás terén.
A magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az EUROJUST-on belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozó csoportoknak. Ezen nemzetközi nyomozó csoportok minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határon átnyúló, szervezett bűnelkövetőkkel szemben. Az EUROJUST elnöke, Ladislav Hamran úr az Ügyészség Napja alkalmából 2018. június 12-én az Igazságügyi Palota Dísztermében tartott ünnepségen magyarul elmondott beszédében méltatta a magyar ügyészség eredményes munkáját és a EUROJUST-on belüli aktivitását. Konkrét példákkal mutatta be, hogy az EUROJUST hogyan tudja hatékonyan segíteni az államok közötti együttműködést. Kiemelte az EUROJUST magyar szekciójának aktivitását.
Külön hangsúlyozta, hogy Magyarország az első a tagállamok között a kiemelt bűncselekmények kapcsán történő információátadás terén. A magyar hatóságok jelentősen hozzájárulnak a tagállamok közötti intenzív nyomozási és igazságügyi együttműködéshez. Magyarország proaktív hozzáállása, és az EUROJUST-on keresztüli igazságügyi együttműködés melletti elkötelezettsége példaértékű. Álláspontja szerint országunk az EUROJUST fő szószólója Brüsszelben.
A Legfőbb Ügyészség kiváló és folyamatos munkakapcsolatot ápol az OLAF-fal. Valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. Amennyiben egy OLAF ajánlás nyomán indult ügyben a költségvetési csalás mellett a vesztegetés gyanúja is megfogalmazódik, a nyomozás – mint a 4-es metro ügyében, amelyben jelenleg 5 gyanúsított van – ezen körülményre is kiterjed. Az OLAF eddigi 38 ajánlása és 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként, a mai napig összesen 10 ügyben emelt vádat az ügyészség, amelynek nyomán eddig 3 marasztaló ítéletet hozott a bíróság. További 7 ügyben még nem született ítélet. 1 ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott az ügyészség, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti. 10 ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás. Az OLAF ajánlások, jelzések és zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye – a vádak, feltételes ügyészi felfüggesztés és a megszüntetések 52,4%-os aránya – meghaladja az Uniós átlagot. (A 2017. évi OLAF jelentés szerint az uniós átlag: 42%.)
Az ügyészség munkájának hatékonyságát jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. Az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 %-ában utasították el a feljelentést és 38,8 %-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1 %-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes cselekménnyel kapcsolatos vádemelést tekintve ez az arány: 32,7%)
A Legfőbb Ügyészség – a korrupció elleni harc tapasztalatait felhasználva – kifejtette érveit az új büntetőeljárási törvény kodifikációja során. Az ügyészség egyetértett azzal, hogy az időközben hatályba lépett szabályozás a mentesség körét szűkíti. Fontos eredmény, hogy az ügyészség közreműködésével megjelent az új törvényben a speciális nyomozati technikák szabályozása. A különböző leplezett eszközök alkalmazása a korrupció felderítésének és bizonyításának elengedhetetlen feltétele.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett megbízhatósági vizsgálat lefolytatására ügyészi jóváhagyást követően kerülhet sor, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. E feladatokat az ügyészi szervezetben a közjogi szakág látja el. Tavaly ezen integritási módszer 17 büntető feljelentést eredményezett.
Az integritás megteremtésének alapvető feltétele a személyi és szervezeti biztonság. A kérdés különös súllyal merült fel a 2016. márciusában a Kiskunhalasi Járási Bíróság és Ügyészség épületében történt gépkarabélyos támadás fényében. Az új biztonsági kockázatok a védelem további növelését indokolták. Ennek érdekében a Legfőbb Ügyészség – a Belügyminisztériummal együttműködésben – országos ügyészségi telefonos vészjelző rendszert hozott létre.
Mindezeken túl, a szervezeti integritást a korrupciós kockázatok vizsgálata, a folyamatos és széles körű képzés éppúgy erősíti, mint a 2014. decemberében elfogadott Ügyészségi Etikai Kódex, továbbá a korrupciós ügyekben tett intézkedések – a szervezet honlapján és a médián keresztül történő – rendszeres bemutatása.
Jelentős lépéseket tett a Kúria a 2018-as évben is az integritás fejlesztése és a korrupciós kockázatok kiszűrése érdekében. A legfőbb bírói fórum elnökhelyettese több állami szerv képviselőjével közösen 2018. december 10-én vett részt azon az éves tanácskozáson, amelyen a 2011 novemberében aláírt, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség erősítésére vonatkozó együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését értékelték.
A legfőbb bírói fórum különös hangsúlyt helyez a belső szabályzatok rendszeres felülvizsgálatára és megújítására, hogy egyetlen tevékenység se képezzen „szürke zónát”, ahol nincs egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök köre. E célból megújult, valamint módosult több szabályzat és eljárásrend, számos elnöki utasítás született. A többi között megújult a Kúria Esélyegyenlőségi Terve, módosult a Belső Ellenőrzési Kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételének, valamint ezen adatok megismerése iránti igények elintézésének rendjéről szóló szabályzat. Október 24-től pedig érvényes az új ügyelosztási rend, amely a Kúria honlapján mindenki számára elérhető, ennél fogva előre meghatározott, biztosítja az ügyek automatikus elosztásának rendjét, illetve igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez. http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/szabalyzatok/ugyelosztasi_rend_2018.10.24.pdf
Az elmúlt egy évben a Kúria újabb intézkedéseket tett az informatikai rendszer biztonságának fejlesztése érdekében. Bevezetésre került egy komplex, vállalati IT biztonsági rendszer, amely segítségével lehetővé vált a Kúrián az informatikai környezet állapotának és biztonságának felügyelete.
Az Európai Parlament és a Tanács ún. GDPR rendeletének (2016/679. rendelet) Kúrián történő alkalmazásának megkönnyítése céljából a Kúrián a GDPR-megfelelést támogató szakmai csoport működik. A munka eredményeképp megújult az adatkezelési tájékoztató, amely a honlapon elérhető: http://www.kuria-birosag.hu/hu/adatkezelesi-tajekoztato
Szintén az átláthatóságot célozza, hogy a legfőbb bírói fórum előre meghatározza főbb céljait. Az idei évben megalakult az a Stratégia munkacsoport, amely a Kúria új középtávú intézményi stratégiai céljait határozza meg.
Az eddig megtett lépések eredményeképpen az idei évben mindösszesen két, az integritást érintő esemény történt a Kúrián, amelyeket azonban a szervezet időben felderített, a döntéshozók pedig megtették a szükséges lépéseket.
A minél szélesebb körű és minél magasabb szintű integritás elérése elképzelhetetlen az együttműködés nélkül. A Kúria az idei évben – immár hetedik alkalommal –működik közre az ÁSZ Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes felmérésben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) három éve vesz részt a Nemzeti Korrupcióellenes Program keretében az állami szervek korrupcióellenes együttműködésében, ezzel is megerősítve elkötelezettségét az integritás-alapú szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése, az értékorientált működés mellett. A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, s olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.
Az MNB hatósági eljárásaiban idén tért át az elektronikus ügyintézésre, ami növeli az adatkezelés, archiválás biztonságát, illetve a folyamatok nyomon követhetőségét. A jegybank felügyeleti területe egyebek közt a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, az azonos pénzügyi intézményeknél végzett átfogó vizsgálatok vizsgálatvezetőinek rotálásával, illetve – a humánkockázatot minimalizáló – digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszertan kialakításával erősíti az intézményen belül a kontrollok érvényesülését.
A jegybank emellett új módszertant alakított ki és alkalmaz felügyelési tevékenysége belső minőségbiztosítási eljárásainál. Az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervezeti egységeitől elkülönült területe folyamatosan végzi a felügyelésre vonatkozó belső eljárásrendek, szabályzatok felülvizsgálatát is.
A felügyelt pénzügyi intézmények körében az elmúlt egy évben a pénzmosás elleni tevékenység erősítése került az MNB egyik engedélyezési és felügyelési fókuszpontjába. Az új szabályozók előírásai alapján a pénzügyi intézmények kötelesek belső kockázatértékelést készíteni a pénzmosással, terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos kockázatok feltérképezésére. Ehhez az MNB a lehetséges kockázati tényezőket számba vevő „sorvezetőt” is készített felügyelt intézményeinek.
Ugyancsak az átláthatóságot és a nyomon követhetőséget erősíti a pénzügyi piacokon az MNB törekvése a digitális és azonnali fizetési szolgáltatások fejlesztésére. Nagy horderejű változást jelentett a felügyelt intézmények ágazati törvényeiben az is, hogy a piaci szereplők könyvvizsgálatát csak az arra megfelelő minősítéssel (s a banki könyvvizsgálóknál ezen felül közfelügyeleti igazolással) rendelkező auditorok végezhetik el. A közérdeklődésre számot tartó intézmények könyvvizsgálói ezen felül mentesülnek az MNB-vel szemben a titoktartási kötelezettség alól is.
A 2019-2022 között megvalósítandó korrupcióellenes stratégia kialakítása során az MNB – a jegybanknál már alkalmazott mintára – a hatósági engedélyezési, felügyelési és ellenőrzési feladatot ellátó szerveknél (a belső ellenőrzési szervezeti egységtől elkülönült) „felülellenőrzési” kontrollfunkciót jelentő minőségbiztosítási csoportok kialakítására, illetve egyes esetekben az összeférhetetlenségi belső szabályozásoknak még a törvényi elvárásoknál is bővebb kiterjesztésére tesz javaslatot.
