Főoldal » Archív » Kampány helyett szervezett adatlopás – vádemelés egy adathalász bűnszövetség ellen Kecskeméten

A Kecs­ke­mé­ti Járá­si Ügyész­ség bűn­szö­vet­ség­ben elkö­ve­tett til­tott adat­szer­zés bűn­tet­te miatt vádat emelt egy 42 éves buda­pes­ti férfi és 7 bűn­tár­sa ellen, akik 2017 ősze és 2018 janu­ár­ja között egy pénz­ügyi tanács­adó cég adat­bá­zi­sa­i­ba ille­gá­li­san belép­ve jog­el­le­ne­sen meg­sze­rez­ték a cég ügy­fe­le­i­nek sze­mé­lyes ada­ta­it, hogy tény­le­ges kam­pány helyett ekként „gyűjt­se­nek aján­lá­so­kat” a tavaly ápri­li­si par­la­men­ti kép­vi­se­lő­vá­lasz­tás­ra a költ­ség­ve­té­si támo­ga­tá­sok jog­el­le­nes meg­szer­zé­se érdekében.

A poli­ti­kai élet­ben jár­tas 42 éves vád­lott régebb­ről ismer­te az ügy másik vád­lott­ját, egy 25 éves kis­kun­ha­la­si fér­fit. A vád­lot­tak meg­ál­la­pod­tak abban, hogy valós tevé­keny­sé­get nem végző „kamu­pár­tok” nevé­ben a 2018. évi ország­gyű­lé­si válasz­tá­so­kon kép­vi­se­lő­je­löl­te­ket indí­ta­nak. A cél­juk az volt, hogy a jog­sza­bá­lyok kiját­szá­sá­val ille­gá­li­san meg­sze­rez­zék a kam­pány­cél­ra for­dít­ha­tó költ­ség­ve­té­si támo­ga­tá­so­kat. A vád­lot­tak pár­ton­ként 27 egyé­ni válasz­tó­ke­rü­le­ti jelölt állí­tá­sa mel­lett össze­sen leg­alább 176 mil­lió Ft költ­ség­ve­té­si támo­ga­tást akar­tak jog­el­le­ne­sen megszerezni.

A jelöl­tek indí­tá­sá­hoz szük­sé­ges 500 darab érvé­nyes aján­lást azon­ban nem valós kam­pánnyal, hanem jog­el­le­nes módon, külön­bö­ző adat­bá­zi­sok­ban sze­rep­lő sze­mé­lyek ada­ta­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val kíván­ták meg­sze­rez­ni. Elha­tá­roz­ták azt is, hogy az aján­lást adó sze­mé­lyek alá­írá­sát pedig meghamisítják.

Ehhez 2017 szep­tem­be­ré­ben fel­vet­ték a kap­cso­la­tot egy 30 éves kis­kun­ha­la­si és egy 34 éves kele­bi­ai fér­fi­vel, akik egy pénz­ügyi tanács­adó cég mun­ka­tár­sai vol­tak. Arra kér­ték a két utób­bi vád­lot­tat, hogy a cég ügy­fél­kö­ré­nek sze­mé­lyes ada­ta­it fizet­ség elle­né­ben adják át. A cég két mun­ka­tár­sa ennek ele­get is tett, 2017. szep­tem­ber végén a cég sze­ge­di iro­dá­já­ban lévő szá­mí­tó­gé­pek­ről a cég közel 10.000 ügy­fe­lé­nek sze­mé­lyes ada­ta­it für­kész­ték ki, majd adták át a két szervezőnek.

Mivel az átadott adat­bá­zis nem tar­tal­maz­ta a válasz­tá­si jelö­lés­hez szük­sé­ges összes sze­mé­lyes ada­tot, a vád­lot­tak elha­tá­roz­ták, hogy a többi ada­tot tele­fo­nos úton, ún. „call cen­te­res” höl­gyek alkal­ma­zá­sá­val szer­zik meg. Ezt a továb­bi négy vád­lott végez­te, akik­nek a szer­ve­zők hoz­zá­juk nem köt­he­tő mobil­te­le­fo­no­kat adtak és pénzt ígér­tek nekik. A „call cen­te­res” nő vád­lot­tak álné­ven, a pénz­mo­sá­si tör­vény­re hivat­koz­va hív­ták fel az ügy­fe­le­ket és ilyen módon mini­mum 377 ügy­fél­től sze­rez­ték meg csa­lárd módon a sze­mé­lyi azo­no­sí­tó­ját és anyja leány­ko­ri nevét.

A NAV nyo­mo­zói 2018. janu­ár végén még azelőtt lecsap­tak a bűn­szö­vet­ség tag­ja­i­ra, hogy a sze­mé­lyes ada­to­kat a válasz­tá­si kam­pány során fel tud­ták volna hasz­nál­ni, így a költ­ség­ve­tés­nek nem tud­tak kárt okozni.

A vád­lot­tak azon­ban az adat­lo­pás­sal és a továb­bi ada­tok „call cen­te­res” meg­szer­zé­sé­vel az érin­tett pénz­ügyi tanács­adó cég­nek jelen­tős érdek­sé­rel­met okoz­tak, ugyan­is bűnös tevé­keny­sé­gük foly­tán az a hamis lát­szat ala­kult ki, hogy a cég jog­sze­rűt­le­nül és hanyag módon keze­li ügy­fe­lei adatait.

A vád­lot­tak jelen­leg sza­bad­lá­bon véde­kez­nek, őket az ügyész­ség bűn­szö­vet­ség­ben, jelen­tős érdek­sé­rel­met okoz­va elkö­ve­tett til­tott adat­szer­zés bűn­tet­té­vel vádol­ja. Bűnös­sé­gük kér­dé­sé­ben a Kecs­ke­mé­ti Járás­bí­ró­ság fog dönteni.